Már egy idejen, pontosabban tavasz óta nézegetem a blogokon feltünedező csodálatos csipkekendőket. Akkor kezdtem én is a blogot, és azóta fáj a szívem a kendők után. Szerencsére ahama hozzásegített engem is ahhoz, hogy végre kipróbálhassam magam ezen a téren. Fonalam sajnos nem volt, és hirtelen nem is tudtam venni, így végső kétségbeesésem során feltúrtam a szekrényt, és abból kötöttem, ami volt. Ebben sajnos csak 20% gyapjú van, így nem is túl nagy lelkesedéssel gondoltam a blokkolásra, mert lehet hogy semmi sem lesz belőle. A kép is pont befejezés után készült, még blokkolás előtt van a drága, és sajnos jobb fotó sem készült, mert pont lemerült a fényképezőm. Kötni élvezet volt, nem is gondoltam volna hogy ilyen jól megy majd, bár a sok szemszámmal megküzdöttem a végén, mivel ehhez a fonalhoz a 80-as hosszú körtű kicsit rövidnek bizonyult. A fonal természetéből adódóan szerintem nem úgy esik a kendő, ahogyan kellene, dehát ez az én hibám, nem a mintáé (az szuper, köszi Ercsu), ezt a darabot gyakorlásnak, kezdésnek és próbadarabnak kötöttem. Rá is jöttem, hogy nekem ennél nagyobb kendő kell, egyrészt mert elfér rajtam (méretes vagyok), másrészt meg azok tetszenek. Bele szeretnék burkolózni a kendőbe nyakig! Nagy vágyam, hogy egy Luteát vagy egy Lamináriát kössek, ehhez már beszereztem a megfelelő gyapjúfonalat a Mamami boltban (1001 fonal), és van hozzá 100-as hosszú tűm is. :-) Most már csak aktivizálódnom kell, hogy segítséget kapjak valakitől a kezdéshez és a nehézségekhez, és cserébe én is valami jót tegyek vele!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése