Tovább házalunk 2.

Íme, a fantasztikus előtte-utána képek. Hát nem jobb csak így nézni az egészet, a részleteket, meg a sok munkát meg jól elfelejteni? Nem is fűzök ehhez hozzá semmit. A kevert színű járócsempe a folyosón fantasztikus lett, minden otthoni maradékból készült, picit kellett csak hozzávásárolni. A fürdő csempéjének mintájáért megharcoltunk, nagyon nehéz volt választani, nem akartunk modernet, de sima fehéret sem. És ez magyar csempe. Végül ez mindenkinek tetszett. Lehetne stílusosabb is, de mondtam már, hogy a lakberendező kapja a legkisebb költségkeretet? :-) Nos főleg ott, ahol nincs is költségkeret. Hogy gyakran leszavaznak, az nem kifejezés! De a közös munka így működik, konszenzus alapján. Remélem a majdani végeredmény azért legalább egy picit autentikus lesz, nem csak olyan "ami itthon volt feleslegbe, levittük a víkendházba". :-)

Tovább házalunk

Legfrissebb hétvégi képeink. Kezdünk fáradni, de kezd alakulni legalább ez-az. A kacatokat kidobtuk, a használható ingóságokat szétosztottuk, a padlást kipucoltuk, a fát behordtuk, az udvart rendeztük. A kertben vetettünk, ültettünk. A baráti társaságok, akiket pedig segítségül hívtunk, szépen dolgoztak, íme az eredmény. Már van fürdő, a nagy kupac kiásott homok helyén. Átrendezve, ahogy én szerettem volna. 

És a téglafal? Na az egy gyöngyszem. Bár megküzdöttem érte, el sem tudjátok képzelni mennyire. Egyenként vadásztuk össze hozzá azt a pár címeres téglát, a legnagyobb hőségben, utolsó pillanatban érkeztetve őket a falhoz. De közben jutott idő megmártózni a Balcsiban is. És most mindenkinek tetszik.