2 napja esik egyfolytában. Én, a mániákus májusi ilyenkor már a hasamat szoktam süttetni és élvezem a 30 fokot, meg a szandálban és pólóban rohangálást. Ez az idő megcsúfol mindent. Az asztal mozaikozása szempontjából azonban jó volt, mert azt ilyen időben nagyszerűen lehet rakni. Viszont mivel belecsúsztunk a hétvégébe, babucka alkalmasint megint lebetegedett, valószínűleg egyszerű, de nem egyszerű megfázásba bonyolódva (valahogy megértem, én is megfagyok a lakásban). Ömlik az orra, köhög megint és elég karcos a hangja is. Egy hét nyugtunk volt... komolyan nem tudom hogyan csináljuk végig a jövő hetet, ami elég zsúfolt volt enélkül is! Nem egyszerű, ha a gyerkőcöt még 1 órára sem tudod rábízni valakire! Amúgy meg mivel nem tudunk játszóterezni vele, kezd begolyózni idebenn (meg mi is, lassan a csillárról is lóg), egyébként eléggé sajnálom is emiatt. Menne ki, sétálni, játszani, kirándulnánk mit előző hétvégeken - de nem lehet. Az orkánerejű szél sem segít a helyzeten. Ez az idő talán csak a növénykéimnek jó, mert gőzerővel nőnek, és viszonylag védve vannak az erkélyen.Az asztal 4 óra munka után így néz ki:
A szélét még könnyű volt kirakni, de a közepéhez már próbálkoztam a tördeléssel. Mondjuk jobban ment mint első alkalommal, de így is beterítette a szobát. Porszívóztam bőszen, mert egy kisgyerek mellett nem heverhetnek üvegszilánkok mindenhol! Én is jópárszor elvágtam az ujjam (üvegszilánkokat nem söprünk össze kézzel). Persze "műhely" híján, egy 48 nm-es panelban nem sok mozgástér akad. A ragasztásnál is akadtak gondjaim, amit előző nap ragasztottam, és kifolyt a ragasztó, másnap vakarhattam le egy késsel mert nem tudtam melléilleszteni a következő sort, túl nagy lett volna a rés. Azzal variáltam, hogy már felrakás után húztam le a felesleget. Most jön majd a nagyobb tördelési feladat, kicsit izgulok, hogy fog sikerülni. De először is megyek holnap zh-t írni, fincsi lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése