Nem tétlenkedtem az elmúlt hetekben, csupán minden egyszerre érkezett. Például, hogy a gyerkőcöt mégis felvették oviba, és erről mi nem is tudtunk. Na jó, én is utána érdeklődhettem volna, de gondoltam úgysem veszik fel, nem lesz hely, és ha mégis, csak kiküldenek egy hivatalos papírt vagy mit. Hát nem küldtek, csak két hete felhívtak, hogy hol a gyerek... mondom milyen gyerek? Mert felvették és még nem jöttünk, nem tudják mi van. Húha mondom, rendben, meg nagyon örülünk, bocsi a félreértés miatt, csak... szóval a gyereknek van egy kis gondja a pelenkával. Konkrétan nem hajlandó ráülni a WC-re vagy a bilire. És ez ugye kizáró ok. Beígértem az október végét, és rákezdtünk a "ráhatásra". Nyáron ugyanis hetekig szobatiszta volt, aztán megunta a "játékot". Egyszercsak azt mondta minden alkalommal, hogy "nem akarok ráülni". Persze a teli pelenka leoperálása sem lett könnyebb. Nem is értettük, mire ez a nagy ragaszkodás a teli puttonyhoz. Aztán amikor az egész csoport, az összes barátjával elballagott a bölcsiből, és egyedül maradt a picikkel meg az újonnan jövőkkel, akkor elgondolkodott, hogy mégiscsak le kéne szokni a pelenkáról, hogy mehessen oviba. Na ez nyert nála! Mi meg fellélegeztünk. Nem ment könnyen, de két hete kitartó ostromunk hatására úgy néz ki főként szobatiszta. :-)
Közben készült ez a kis apróság, melyen hetekig kellett dolgozni. Azt hittem majd jó gyorsan megy, de az első héten napi 8-9 órát hímeztem hajnalig, mire alváshiány miatti háztartási feladataim elhanyagolása olyan feltűnővé vált, hogy visszavettem a tempóból. Szép kényelmesen csináltam, de végülis nem telt olyan sok időbe, még úgy sem, hogy messze kellett menni a kifogyott cérnáért, mert a környékünkön sehol nincs kézimunkabolt. A cirádás mintája tetszett meg, meg az ötlet hogy ez egy óra, és rögtön a baráti házaspárra gondoltunk, akiknek most lesz az igazi lagzijuk Erdélyben. Nekik találták ki ezt az ajándékot, csak azt nem tudtam sikerül-e időben befejeznem indulásig. Még jön egy kép róla alant, amikor már beoperáltuk az órással az óraműbe. Elvileg kereteztetni kellett volna a leírás szerint, de szerintem az keretezés nagyon drága, és ez a kör alakú cucc egy négyzetes keretben nem mutat túl jól. Úgyhogy addig variáltam, míg a jófej órással végigbogarásztuk az összes óraművet, ami úgy van összeszerelve, hogy bele lehet feszíteni egy vásznat. Találtunk. Kicsit kicsi, de a mienk. Remélem örülnek majd neki. (Örültek...).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése