2013. augusztus 28., szerda

Házunk táján szájat tátván

E borzasztó rím után, amit a címben műveltem, inkább leírom hogy ez a nyár milyen igazán jól is sikerült a kisházban. Annyira elfáradtunk tavaly és annyira sok más munka szakadt a nyakunkba, nem beszélve a nemlétező pénzügyi keretről, amiből nem tudtuk folytatni a szükséges felújításokat, hogy egyszerűen szinte semmit nem csináltunk ott. Azazhogy dehogynem: vetettünk, ültettünk, gazoltunk, pihentünk. Fürödtünk a Balatonban. Leugrottunk kisimulni, egy kis homokot túrni. Rendezgettük a kelengyének valót, takarókat, párnákat, ágyneműt sorakoztattunk a leendő vendégeknek. És a valósaknak is. Például egy fantasztikus 6 családos 8 gyerekes összejövetelt tartottunk, mindezt két nap esőben. Mégis jó volt minden. 

Tartozom képekkel is, mert még nem is mutattam meg, végül mit hoztunk össze. A szobákkal még nem voltam maradéktalanul elégedett, de végül nagy unszolásra pár hete átrendeztük a hálót is. Így sokkal kellemesebb belépni. A nappalival nem volt gond, szép napsárga színben pompáznak a falak, jól megy a piros-fekete színű szőttesekhez. A régi barna kopott ülőgarnitúra pont illik a sárga falhoz, kopottsága a színek összhangja miatt ódonnak és antiknak hat, ahogy szerettem volna. Bár nem volt időm megvarrni a sárga párnákat hozzá, de ami késik nem múlik. Egy-két slingolt fehér csipkepárna azért bekerült. 

A hálóban a falak rózsaszínek lettek, ami elsőre elég vadítónak tűnik. Viszont nem lenne az, ha a szükséges pár kiegészítő színét hozzáigazítanánk. Nem akarok provance-i hangulatot hozni egy balatoni vályogházba, de ami nem csak franciás, hanem magyaros vízparti stílus, azt viszont igen. Egy rózsás huzatú párna, antikolt fehérre festett ódon fabútorok, szőttes szőnyeg, színben harmonizáló acélkékes-rózsás-zöldes, picit hideg színű függönnyel teljes lenne a kép. Egyenlőre a függöny van meg, ami tökéletesen illik színben a mélyrózsaszín falhoz, és a fémes-kékes csillárhoz. Igen, az én csilláromhoz, amit annak idején már mutattam, amit a lomtalanításkor szedtem össze, vagy inkább ugrott rám. Fantasztikusan néz ki ebben a szobában. Sajnos fotót nem készítettem róla, és sajnos nem is érvényesülne túlzottan, mert eléggé árnyékolt a szoba, nem lehet jól fotózni. A fehérre festett bútorokat nem adtam még fel, nemrég szereztem egy régi alacsony könyvesszekrényt, amivel szeretném kipróbálni a bútorfestés-felújítás művészetét is. Ha a felújítós műsorokban megy nekik, akkor nekem is muszáj lesz. Ha ezzel a próbadarabbal sikerem lesz, akkor a házban maradt, nem túl szép régi fényes felületű szekrényekkel is el fogok bánni. Kapnak szép keretet az ajtóra, le lesz csiszolva és pácolva, aztán fehérre festve. Utána már meg merem majd mutatni a szobát ;)
Ez itt a konyha. Ugye mennyire másképp néz most ki? Letisztult, egyszerű, tágas. A konyhabútort szintén "kukáztuk", leselejtezték egy építkezésen. Ingyen kaptuk, össze kellett legózni hogy egyáltalán be lehessen pakolni. De a színe pont stimmel, és fából van a pult, amit én nagyon-nagyon szerettem volna, és lőn! Kicsit hibás, kicsit toldott-foltozott, de ez pont jó is. És egy kép a fürdőről, egy furcsa szögből fotózva, de a csempét már úgyis mutattam. A mosdó is egy használt aukcióról került hozzánk, valószínűleg "leesett a kamionról", olcsó volt. A hibás részei senkit nem zavarnak. Nem újítottunk volna ám fel mindent, ha nem lett volna muszáj, ezért kellett megoldani minimálkeretből, de azért használhatóra. De ugye egész jó lett? 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése