Szeretem a müzlit. Pedig nem eszem sokszor, mert szerintem csak tejjel igazán finom, és tejet szinte sosem iszom. Nyers tejre gondolok, és csak termelőire, de sajnos nem nagyon bírom, és állítólag nem is olyan egészséges. Próbáltam már joghurttal, egyébként az még bejön, meg gyümölcslével is, de az sem az igazi. Viszont találtam egy kedvenc müzlit az Aln@turától, pirított zabpehely kókusszal. Ropogós, finom, és az az érzésem van, hogy egészséges, miközben jótékonyan elfelejtem a cukortartalmát.
Nos a jó példa ragadós, és nagylányom rákapott az én dédelgetett müzlimre, ami általában várja a jobb sorát, hogy amikor néha reggelizem, és nincs más, rákapjak. Mivel drága mulatság a fenti termék, így tényleg beosztottam. Eddig. Mert a lánykám eltünteti az összes fellelhető tartalékot belőle. Rájött, hogy ő ezt szereti. Meg a tejet is. És minden reggel ezt akar enni, amikor nem kakaós csigáért és mogyorókrémes kenyérért nyafog. Végülis kiegyeztem vele, hogy inkább ezt egye, mégiscsak egészségesebb, vagy mi.
Kímélve a pénztárcánkat, rájöttem én, hogy mi a fenének veszem meg ezt a drága kincset, mikor itthon is elkészíthetem. Jók ennek a márkának a termékei, de az otthoni még jobb lehet. A recept már megvolt egy ideje, nem is értem miért nem készítettem előbb. Ja igen, mert ÉN ritkán ettem müzlit. Most ráállhatok a sorozatgyártásra :)
A recept Stahl-tól származik, nála találtam anno. Hozzávalók: 20 dkg zabpehely, 1dl méz, fél dl olaj (én ezt kókusz vajjal pótoltam, sokkal stílusosabb, azt hiszem a csomagoltat pálmavajjal készítették), egyéb müzli hozzávalók - én kókuszreszeléket adtam hozzá, a hasonlóság végett. Elkészítés: A mézet az olajjal felforraljuk, majd levéve a tűzről belekeverjük a zabpelyhet és a kókuszt. Sütőpapírra terítve sütőben 15 percig pirítjuk-szárítjuk. Ha megszáradt, összetördelve üvegbe töltjük és bármilyen más müzli adalékot hozzákeverhetünk, mint a kukoricapehely, puffasztott rizs, olajos magvak, csokireszelék, stb. Jó étvágyat hozzá!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése