Gondoltunk egy nagyot, és ha már kiköltöztünk a zöldbe, akkor valósítsuk meg azt az álmot, hogy nulla tudással is lehet kiskertet nevelni a hátsó sarokban. Minden kezdet nehéz, az embert a kíváncsiság és a lendület hajtja jobb esetben, de ha el sem kezdjük, ugyan hogyan juthatnánk tovább? Szép dolog beszélni valamiről, de tessék neki is állni. A család persze csak röhögött rajtunk, hiszen ott a kertjük, van tér, dolgozhatunk ha akarunk. De kilépve a házból, nap mint nap látni amivel dolgoztunk, a saját, na az azért más. Mégha zsebkendőnyi is.
Évek óta szenvedünk, hogy nem lehet normális zöldséget kapni, sokszor még a piacon sem (ki tudja honnan hozták és mivel nevelték), így pár alapanyagot akár cserépben is nevelhetnénk az erkélyen. Ebből ugyan nem lett semmi (lásd az első bejegyzéseket növénynevelés fronton), mert az erkélyes verziót nem nekem találták ki. De láss csodát, most hogy zöld terület van körülöttünk, az ihletünk is jobban előjött. Férjet rávettem, hogy ugyan már törjük fel a füvet egy darabon, és vessük be. Milyen jó lesz majd pár paradicsombokorról szüretelni nyár végén (tetemes mennyiségű paradicsomot tudunk eltüntetni és méregdrága). A munka oroszlánrészét így ő végezte, és nem volt kevés, mert az építtetők imádják házépítéskor a sittet és a maradékot szétteríteni föld gyanánt a ház mellett. Így a munkánk legeleje arról szólt, hogy köveket és egyéb építkezési törmeléket válogatunk a földből, amiből utána szinte semmi nem maradt. Így, bár először nagyobb területet szerettünk volna, beláttuk hogy túl nagy falat ez elsőre: a pár méterszer pár méteres, kb. 30 centire leásott gödör bizony tetemes köbterű földet benyel, és a havi szabadon elkölthető pénzecskénk véges. Vettünk kb. 3-4 zsák földet (kinyomozva hol a legolcsóbb), meg egy zsák marhatrágyát, és betöltöttünk. Elbírt volna még 1-2 zsáknyit, de ezzel értük be. Amit kiástunk, azzal sok dolgunk nem akadt, feltöltöttük vele a terasz oldalát, ahol csupaszon állt a beton, oda virágmagokat vetettem. A köveket, fűcsomókat meg kidobtuk.
Ezután jött az élvezetes tervezés: eldönteni mi is fér ide bele. Nagy buzgón felrajzoltam a "tervet", milyen növény meddig nő, utána mit lehet a szabad területre másodvetni, és milyen lesz a vetésforgó :) Megnéztük melyik napokon érdemes és mit vetni (éljen a holdnaptár és a Demeter módszer), melyik növény melyik mellett szeret szimbiózisban élni. Őseink ugyancsak nem voltak hülyék, mert mindezeknek a tudása egy nagyon nagy tudás, még ha ilyen béna módon is, de mindenképpen érdemes fenntartani.
Répát nem volt értelme rakni, mert rengeteg a bogár, elrágták volna, ill. a föld alatti dolgokban nem bíztunk, hála a sittes témának. Maradt a borsó, a sóska, a saláta és természetesen utánuk a paradicsom. Így állunk most, azt hiszem szépen kibújtak ;) És ez valami csoda.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése